A szíriaiak cégalapítási, munkavállalási, családegyesítési célból vagy turistavízumuk érvényességének meghosszabbítása végett kérvényezhetik a 90 napos tartózkodásra jogosító vízumot a román hatóságoktól, amit Bukarest 30 napon belül elbírál. A román idegenrendészeti eljárás szerint a 90 napos vízum több alkalommal meghosszabbítható, amíg a már Romániába érkezett külföldi megkapja a tartózkodási engedélyt, vagy kiutasítják az országból.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozat egyebek mellett arra a tavaly márciusi megállapodásra hivatkozik, amely szerint a görög szigetekről Törökország által visszafogadott minden szíriai állampolgárért cserébe az EU egy másik szíriait telepít át a tagállamok területére Törökországból.
A vállalkozóként román vízumot igénylő külföldieknek igazolniuk kell, hogy rendelkeznek legalább 100 ezer euróval ha kft-t, illetve legalább 150 ezer euróval, ha részvénytársaságot akarnak alapítani. A munkavállalóknak kérelmükhöz egy Romániában bejegyzett cég állásajánlatát kell csatolniuk. Családegyesítésre hivatkozva férj, feleség, gyermek vagy magát eltartani képtelen szülő kérheti a vízumot, amennyiben a már Romániában tartózkodó befogadó szállást tud biztosítani számára, és legalább a minimálbér szintjét elérő rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
Beutazási kérelmeiket a szíriaiak a törökországi román külképviseleteken terjeszthetik be. A kormányhatározat három évig lesz hatályban. A román bevándorlási hivatalnak (IGI) havonta kell tájékoztatnia az Európai Bizottságot a jogszabály alapján Romániába befogadott szíriaiak számáról.
Románia 2015-ben ellenezte az Európába érkezett migránsok megszabott kvóták szerinti szétosztását a tagállamok között, az önkéntes szolidaritás elvét hangsúlyozva, a kvótahatározat végrehajtását azonban nem tagadta meg. Klaus Iohannis román államfő a kvótahatározat tavalyi kiegészítése alkalmával is azt szorgalmazta, hogy csak a tagállam önkéntes felajánlása alapján lehessen valamely európai uniós országba közvetlenül Törökországból áttelepíteni a migránsokat.
Az IGI augusztus elején azt közölte: Románia az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb, mindössze hétszáztíz menedékkérőt vett át más európai uniós tagállamoktól a kötelező betelepítési kvóták alapján, mivel a feltételezettnél jóval kevesebben teljesítik az áttelepítési feltételeket.
Korábban a bukaresti sajtó azzal magyarázta a kvótarendszer által Romániának szánt menedékkérők távolmaradását, hogy maguk az érintettek sem akarnak - a schengeni tagállam Olaszország vagy Görögország helyett - Romániába költözni.